Joghurttal az egészségért!

A törököknek és a bolgároknak köszönhetően hamarosan Európa is élvezhette az ízét, kitapasztalhatta jótékony hatásait. A többszáz-ezer éves népi tapasztalat igazát mai kutatások is igazolták, így a „buggyantott tej” ne okozott csalódást, márkanevekkel felcímkézve a fittség egyik szimbólumává vált a mai világban is. Elődeink úgy tartották, hogy a joghurt hatásos bélbajok gyógyítására, az élet meghosszabbítására, általános leromlás ellen és a női bajok kezelésére. „A tudomány mai állása szerint” elődeink nem tévedtek, valóban fontos táplálékunk, de mégis miért?

Hasznos baktériumok testünkben

Legjótékonyabb hatását bélrendszerünkre, emésztésünkre fejti ki, márpedig az immunrendszer minél tökéletesebb működéséhez elengedhetetlen, hogy a bélrendszer rendben legyen. Szervezetünk védekező rendszere számos „támaszponttal” rendelkezik test szerte, ezek közül az első védelmi vonalba tartoznak a bőr, a nyálkahártya és a bélbaktériumok.

Egészséges bélrendszerben több különböző baktériumtörzs él, ezt nevezik fiziológiás bélflórának. Ezek részt vesznek az emésztésben, B12 vitamint termelnek, óvják a bélnyálkahártyát és segítik az immunrendszert a védekezésben.

A helytelen táplálkozás, a rossz étkezési szokások, az antibiotikumok indokolatlan használata károsíthatják, sőt el is pusztíthatják ezeket a hasznos baktériumokat, melynek következtében idegen baktériumok és gombák szaporodhatnak el, anyagcseretermékeikkel terhelve a májat, s az immunrendszert. A bélflóra egyensúlyának a felborulása a tápanyag-felszívódást is akadályozza, s szervezetünk, immunrendszerünk fontos vitaminokat, ásványi anyagokat veszíthet. De hogyan avatkozik bele ezekbe a folyamatokba a joghurt?

Hasznos baktériumok a joghurtban

Rendszeres fogyasztása mindenekelőtt segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét. A joghurt készítéséhez olyan baktériumokat használnak, melyek különféle kémiai anyagokat és „antibiotikumokat” termelnek. Ezek az „antibiotikumok” pedig csökkentik számos, az emésztőrendszert érintő, rettegett fertőzés kialakulásának esélyét. Ezeket a fertőzéseket olyan kórokozók idézik elő, mint például a salmonella, E. coli és a Staphylococcus. Hozzájuk hasonlóan a Candida albicans nevű gomba is sokak életét keseríti meg, nos, számukra is javasolt a joghurt fogyasztása, azonban nem a kezelés helyett! A nők elég nagy százalékát érintő hüvelyi fertőzéseknél a hasznos tejsavbaktériumok szaporodását elősegítheti egyszerű joghurt befecskendezése a hüvelybe.

Ezekkel az előnyös tulajdonságokkal azonban csakis a nem pasztörizált termékek rendelkeznek, melyek kedvező élettani hatásukat a bennük lévő Acidophilus baktériumnak köszönhetik. Ez alakítja át a tejet joghurttá oly módon, hogy tejsavat képez, amely részben előidézi a tej savanyodását, részben megakadályozza a káros baktériumok elszaporodását. Ha bármilyen fertőzés miatt antibiotikum kúra válik számunkra szükségessé, a kúrát követően az élőflórás joghurt fogyasztása segíthet a gyógyszerek által elpusztított, de az emésztéshez nélkülözhetetlen baktérium-flóra helyreállításában is.

Érdekességek:

Hogyan készül?

A joghurt készítésekor a pasztőrözött, homogenizált tejet melegen tartják és baktériumtenyészetet adnak hozzá. Mivel a baktériumokat a pasztőrözés után adják a tejhez, a joghurt „élő” marad. A legtöbb boltban kapható joghurtban élnek ezek a baktériumok. A pasztörizált joghurtból azonban ezeket a baktériumokat kipusztították, miután azok a tejsavat előállították.

Joghurt házilag

Egy vastag fenekű, lapos edényben lassan forraljunk fel fél liter tejet, majd hagyjuk lehűlni testhőmérsékletűre. Keverjünk bele egy kiskanál élő flórás joghurtot, majd öntsük a keveréket egy tiszta termoszba, csavarjuk rá a tetejét és hagyjuk állni 6-8 óráig. Hűtőszekrényben 6 napig áll el.

Forrás: Vital.hu

KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK